Podcastsorozatban meséli el jegybankelnöki és miniszteri szemszögből az elmúlt 12-15 év magyar gazdasági fejlődését Matolcsy György korábbi MNB-elnök.
Az első negyedévben az eurózóna GDP-je 0,4%-kal haladta meg az előző negyedévit, élénkülést mutatva a 2024 végi 0,2%-hoz képest. Előzetesen ugyanezt a 0,2%-ot várták a mostani adatközléstől is, tehát az adat pozitív meglepetést jelent. Az EU országainak eddig ismert GDP-adatai közül a magyar a legkisebb, az egyetlen, amelyik visszaesést mutat.
A várakozásokat jelentősen alulmúló adat érkezett a magyar gazdaság első negyedévéről. Az elemzők a váratlan GDP-zsugorodás láttán "pocsék, kiábrándító, gyenge" teljesítményről értekeznek, a helyzetet vergődésként is lehet értékelni egyesek szerint. Egyúttal tovább rontják lefelé a 2025-ös évre vonatkozó GDP-várakozásukat, nem kizárt, hogy az idei növekedés nem 1-essel fog kezdődni.
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítottak, hogy a tavaly év végi 0,6%-os növekedés után 0,3%-os GDP-bővülést jelent majd a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis mélyen a várakozások alatti eredmény érkezett.
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. Bár a monetáris tanács a várakozásokkal teljesen egybeeső döntést hozott, valószínűleg mégsem volt izgalommentes, hiszen egy igen zűrzavaros áprilist kellett végigrágni hozzá. Éppen ezért érdekes lesz majd a jegybanki helyzetértékelés és előremutató kommunikáció.
Úgy tűnik, 2025 sem a magyar gazdaság dinamizálódásával indult: a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedés még a 2024 végi szerény lendületet is alulmúlhatja.
Annyi minden történt az elmúlt egy hónapban a globális és a hazai gazdaságban, hogy számba venni is nehéz. Pedig holnap a Magyar Nemzeti Banknak ezt kell tennie, hiszen dönteni fog az alapkamatról. A piaci szakértők között teljes az egyetértés, hogy az irányadó ráta változatlan marad, ám a bizonytalanságra jellemző, hogy már az év hátralévő részére vonatkozó várakozások is erősen széttartóak.
Áprilisban nagyon sok oda-vissza változás történt az Egyesült Államok vámpolitikájában, ám meglehet, hogy a 90 napos felfüggesztés végéig nyugvópontra jutott a kereskedelmi háború. Amennyiben a szakértői számítások helyesek, a vámok jelenlegi formájukban való fennmaradásának egyik legnagyobb vesztese maga az USA lehet. A UBS közgazdászainak becslése szerint még akkor is fékeződik a világgazdaság, ha a viszonossági vámokat végül nem veti ki Donald Trump. A magyar gazdaság növekedési kilátásai szintén sérültek az áprilisi vámviharban.
A világgazdaság fordulóponthoz érkezett: miközben 2024 során a stabilizálódás jelei mutatkoztak, ezek most komoly próbatétel elé kerülnek a vámháború okozta gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt – írja kedden kiadott World Economic Outlook jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A globális növekedési várakozásokat jelentősen visszavágta a szervezet, amely szerint a legnagyobb vesztesek az Egyesült Államok és Kína lehetnek a kereskedelmi konfliktusban. Magyarország esetében az IMF jóval szkeptikusabb a növekedési kilátásokat illetően, mint a magyar kormány.
Pénteken hirdeti ki Magyarország adósbesorolását az S&P Global Ratings. A hitelminősítő októberi és februári értékeléseiben már súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg a költségvetési egyensúly, az államadósság és az uniós források elapadása miatt. Kétesélyes a mostani döntés kimenetele: a közelmúltbeli, összességében talán a vártnál megengedőbb hitelminősítői lépések azonban arra engednek következtetni, hogy Magyarország bóvlihatáron álló hitelminősítésének még a stabil kilátása sem változik, vagyis a kiszámíthatatlan nemzetközi hangulatban indokolt lehet a kivárás az S&P részéről. Ugyanakkor a péntek esti döntés mégsem izgalmak nélküli, hiszen a hitelminősítő több olyan kockázati tényezőt is megjelölt korábbi értékeléseiben, amelyek alapján egy kilátásrontás sem lenne teljesen meglepő.
Nagyon sokan már most történelmi jelentőségű időszaknak nevezik a Donald Trump által a "Felszabadítás Napján" útnak indított vámháborús napokat. A részvény- és kötvénypiaci befektetők, a célba vett országok vezetői minden bizonnyal így érzik. A tőzsdék valósággal hullámvasútra ültek, a piaci szereplők csak kapkodják a fejüket, rövid idő alatt ezermilliárd dollárok égtek el. Mégis hogyan lehetséges mindez, pontosan mi vezetett ilyen mértékű csapkodáshoz a piacokon, lehet-e ebben változás, milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat ez a világgazdaságra, azon belül is Magyarországra. Egyáltalán mit fog mindebből megérezni a magyar gazdaság és milyen csatornákon keresztül érinti a magyarokat a globálissá váló vámháború. Ezekről beszélget a Portfolio stúdiójában Vidovszky Áron, a Portfolio Csoport podcastszerkesztője, Madár István makrogazdasági vezető elemzővel és Nagy Viktor részvénypiaci vezető elemzővel.
Az új amerikai vámpolitika súlyosan érinti a magyar gazdaságot, különösen az autóipari exportot. Noha politikailag kedvezőbbé vált Budapest és Washington viszonya Donald Trump hatalomra kerülésével, a gazdasági következmények kifejezetten kedvezőtlenek lesznek itthon. Ráadásul a vámok kivetését megindokló amerikai elemzésben az egyik legtöbbet emlegetik a hazai gyakorlatokat, köztük a közbeszerzési rendszer átláthatatlanságát és a diszkriminatív magyarországi különszabályokat – írta meg a Válasz Online.
Mielőtt Donald Trump amerikai elnök újabb vámemeléseket jelentene be, megerősítette, hogy április 3-tól az autókat, majd májustól az autóalkatrészeket sújtják 25%-os vámmal. A lépések kereskedelmi háborúhoz vezethetnek, mivel az érintett országok – köztük amerikai szövetségesek – megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba. A szakértők szerint a döntés nemcsak a globális gazdaságot fékezheti, hanem az amerikai háztartások költségeit is jelentősen növelheti.
A Donald Trump amerikai elnök által már hatályba léptetett, az ország járműimportjánál alkalmazott vámok Kanadának és Mexikónak fájnak egyelőre a legjobban, de Európában Magyarország lehet rövid és hosszú távon is az egyik legnagyobb vesztes – derül ki a WiiW (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche), a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének friss elemzéséből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsorban Nyeste Orsolyát, az ERSTE Bank vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük a pénzintézet által közzétett negyedéves gazdasági kitekintésről. Ebben egyebek mellett arról írtak, hogy kedvezőtlen fordulat állhat be az Egyesült Államok gazdaságában, Európában sok a bizonytalanság, de vannak bizakodásra okot adó jelek, a magyar gazdaság növekedési kilátásait pedig nagyban gátolja az üzleti bizalom alacsony szintje.
A kelet-közép-európai gazdaságokat a nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása sújtja, és a régió a legsebezhetőbbek közé tartozik a jelenlegi világgazdasági helyzetben. A leginkább a Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdasági, kereskedelmi háborút indukáló intézkedései miatt új világrend születik: a korábbi évek, magyar gazdaságot jellemző exportvezérelt növekedési modellje kifulladóban van, miközben az új stratégiák – például az értékláncban való feljebb lépés – megvalósítása időigényes és strukturális akadályokba ütközik. Mindez pedig súlyos problémákat jelenthet Magyarországnak hosszú távon is – derül ki az Oxford Economics friss, régiós kilátásokat vizsgáló jelentéséből.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Bendarzsevszkij Anton cikke.
Nagy mennyiségű fegyver indult volna útnak Szíriából.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
